(2008. 03. 29. „kuvasz szakmai nap” előadás bővített jegyzete) 

Kevés kutyát ítélnek meg oly ellentmondásosan, mint a kuvaszt. A jó és a rossz jelzők egész sorát kell elviselniük gazdáiknak. Elképesztő történeteket mesélnek róluk, amelyek néha az égig magasztalják, némelykor pedig földig sújtják őket. Mi lehet ennek az oka? Nem egyszerű erre egyértelmű választ adni. A megértés és a tisztánlátás érdekében, úgy gondolom, hogy először bemutatnám a fajta történetét, hisz, a jelenét nem ismerhetjük meg, ha nem ismerjük meg a múltját. Eredetét homály fedi, de honfoglalás kori ásatások kapcsán több bizonyíték is előkerült, hogy vándorló őseinkkel érkezhetett a Kárpát-medencébe (lásd 1978-ban Fenékpusztán megtalált kutya csontváz) Az elmúlt évszázadokban nem kedvtelésből tartották, hanem feladatot jelöltek ki a számára. A gulya, a ménes megvesztegethetetlen őrzője, védelmezője volt. Corvin Mátyás korában főúri ajándéknak is szánták, megnyerő külseje, valamint kiváló tulajdonsága miatt. Fejlett vadászösztönét hamar fölismerték, így előszeretettel vadásztak vele nagyvadra is. Korai latin nyelvű leírásokból megtudhatjuk, hogy az országba beköltözött besenyők a bölények elejtésére is használták. Az 1400-1700-as években a magyar marha iránti kereslet igencsak megnőtt. Az osztrák, bajor, olasz, morva, sziléziai vásárvárosok felé irányuló marhaexport nélkülözhetetlen kísérője volt. A több ezres csorda 20,-25 km-tett meg, egy nap alatt, eközben gyakran fegyveres rablók támadásait kellett visszaverniük. Az állatokat kísérő hajdúk munkája a kuvaszok nélkül elképzelhetetlen volt. Egy-egy hajdú általában három kuvaszt vitt magával, melyeknek a védelem mellett az állatok egyben tartása is feladatuk volt. A szekérrel történő utazásoknál, pedig, mint „testőrt” alkalmazták előszeretettel. A lassú hegyi utakon közlekedő szekerek utasai állandó veszélynek voltak kitéve, a kuvaszok kíséretében, viszont biztonságban érhették el úti céljúkat.

A szilaj és félszilaj állattartás, elképzelhetetlen volt a bátor, félelmet nem ismerő erős jó felépítésű pásztorkutyák nélkül. A félszilaj tartási módot alkalmazó havasi pásztor a vadállatok ellen állandó védekezésre kényszerült, mivel a havasi legelőkön nem volt ritka vendég a farkas, de a medve is időnként megjelent.

A külterjes rideg pásztorkodás, a 19. század második felében hanyatlásnak indult. A farkas támadások is ritkultak, az állandó, kíméletlen vadászatuk miatt. Kerülték az ember közelségét, visszavonultak a Kárpátok sűrű erdőségeibe. A rideg pásztorélet, a Tisza, a Hortobágy, a Berettyó, a Körös árvizei által elöntött és a külvilágtól elzárt területen még tartotta magát A rossz úthálózat, a sártenger, a vizek szabályozatlan lefolyása miatt, ez a terület szinte megközelíthetetlen volt. A közlekedést gyalogszerrel, vagy lóháton lehetett csak megoldani.Itt a pákászok és a pásztorok a civilizációtól nem zavartatva űzhették ősi foglalkozásukat. Megszámlálhatatlan jószág állomány élte itt gondtalanul az életét. Az egész gulya nem jött ki a rétről, a szilaj pásztor is csak ritkán, vagy sohasem. A nádi farkasok a tél beköszöntével, az esti sötétedéskor, kibújtak rejtekhelyeikből és állandó támadásaikkal veszélyeztették a jószág állomány életét. A pásztorok ilyenkor szörnyű csatát vívtak, védték a gulyát, a ménest és a saját életüket egyaránt. A kutyák és farkasok egymást tépték. A rideg pásztor óriási erejű csapásokat mért az ordasokra, miközben félszemmel ügyelt hűséges társára, a kuvaszra, nehogy kárt tegyen benne. A fehér szín ebben nagy segítségére volt.

 Az 1860-70-es években a belvizeket folyamatosan lecsapolták, elvezették a Sárrét vizét. A jószágállomány eltűnt, sívó, szik lett a rétek, a zöldellő virággal borított legelők helyén. Győrffy István, publikációs munkásságának fontosabb témakörét összefoglaló szövegválogatásban, amelyet 1983-ban adtak ki „Alföldi népélet” címen a következő elszomorító megállapítást olvashatjuk „A rét feladta utolsó menedékét, az eke meg eltemette még az emlékét is. A szilaj pásztorok, mind csőszök, kerülők, morzsolták le bitanggá vált életüket, e nekik holtig idegen kultúrvilágban.” A pásztorkodást felváltotta a modernebb nagyüzemi állattenyésztés és itt már a kuvasz munkájára nem volt szükség, megszűnt a munkaterülete. A végtelen rónához, a szabadsághoz, szokott szilaj pásztorkutyának, a kuvasznak, ezután gyökeresen, megváltozott, megpecsételődött a sorsa. A fajta tenyésztése, tartása kikerült az évezredes gyakorlati és tapasztalati tudás ismeretét bíró pásztordinasztiák kezéből. Az utolsó szilajpásztorok némán sírba vitték tudományukat. A kuvasz bekerült egy a számára idegen környezetbe, falvakba, szűk udvarokba, gyárak, gyártelepek bezárt világába,  legtöbbször láncra kötve. Megdöbbentő fordulat ez a kuvasz életében. A fajta a két világháború során a portákat bátran őrizvén csaknem a kihalt álatok listájára került, csak áldozatos munkával sikerült megmenteni.

Voltak és vannak, akik megpróbálják felkarolni a fajtát, de mélységeiben nem mindenki ismeri a kuvasz lelkületét, lényének igazi varázsát, értékét, természetét. Sok sztereotípia él a kuvasszal kapcsolatban, ebből következik, hogy a fajta megítélése oly ellentmondásos, tévhitek mendemondák egész sokasága vetíti rá árnyékát.

Az elmúlt több mint három évtized alatt, a kuvasz nevelésével, tanításával, tartásával, tenyésztésével, kapcsolatban szerzett, tapasztalatomra alapozva néhány gyakorlati tanáccsal szolgálnék, amelyet kuvaszaimnál eredményesen alkalmaztam. Hét kuvaszom mindegyike kiváló őrző-védő adottsággal rendelkezett, bár veleszületetten különböző karakterűek voltak. Magabiztosságukat, a megfelelő nevelés során szerezték meg. Munkával elért eredményük közül néhány: K-I, K-II, IPO-I, Engedelmes és BH-I vizsga, Alap, Közép és Felsőfokon Képzett Pásztorkutya cím, a terelőversenyeken elért kitűnő minősítés, valamint itthon és külföldön több száz nagysikerű hagyományőrző bemutató. Ezeket csupán azért soroltam föl, hogy a fajta képességeiben kételkedőket meggyőzzem.

 Mint ahogy a pásztor egykoron a kölyökkortól az elmúlásig, a nap minden órájában együtt volt a kutyájával, lehetőség szerint én is ezt teszem Így kínálkozik lehetőség arra, hogy megismerjük egymást. Egymás megismerése, tisztelete, a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen nyugvó, jó kapcsolat kialakítása legyen az első szabály. Ez az alap, erre már érdemes és lehet is építeni. A durva bánásmódot, az agresszív eszközök használatát, a hangoskodást, a kiabálást, a katonás lélektelen kiképzést, a vadítást, fenyítést, az igazságtalan, megalázó bánásmódot, az erőszakosan kicsikart viselkedési formát, a kuvasz tanításánál, örökre felejtsük el. A következetességet nélkülöző, babusgató, kényeztető, megalázkodó, viselkedést feltétlenül kerüljük.

Fontos tisztáznunk a kuvasz tartásánál, hogy milyen környezetben fog élni, valamint, hogy melyek a legfontosabb elvárásaink vele szemben.

A)        „Kultúrkörnyezetben”: városban, hobby kutyának, sport kutyának, telepek, tanyák, családi házak őrzése.

              Elvárás:

     Minket és másokat tiszteletben tartson.

     Jól szocializált legyen emberhez és kutyához egyaránt.

     A környezetre ne jelentsen veszélyt.

     Szót fogadjon, (kezelhetőség, irányíthatóság).

     Magabiztos, kiegyensúlyozott idegrendszer.

B)        Eredeti környezetben:(nyáj, ménes, gulya mellé, tanya, birtok védelme)

               Elvárás:

     Bátor, kitartó, magabiztos, kiegyensúlyozott, figyelmes, együttműködő, jó döntés és cselekvő készséggel rendelkezzék.

     Haszonállatok védelme, egyben tartása, terelése.

A következő kérdést, amelyet magunknak kell ismét föltenni, és amely legalább olyan fontos, mint az előző: mire van szüksége a kutyának?

Eredeti környezetben és kultúrkörnyezetben is ugyanaz:

     Megbecsült falkatag legyen

     Foglalkozzanak vele (szellemi, fizikai érelemben)

     „Kutyául” élhessen (sok szabadság, játék, inger gazdag környezet)

     Gondoskodjanak róla, (élelmezés) valamint az egészségére is figyelmet kell fordítani.

Az A és B pontokban megfogalmazott viselkedési normát döntő részben neveléssel érhetjük el. Az elvárás természetesen mindkét területen változhat.(csökkenhet, bővülhet.)

A nevelés célja többek közt lehet:

     A gazda és a kutya közötti jó kapcsolat kiépítése és megszilárdítása (ez az alap)

     Engedelmességre nevelés.

     Képességfejlesztés.

     Rossz szokások kialakulásának megelőzése.

     A viselkedés irányának a megjelölése.

Nevelés, de hogyan?

         Közös játék, rendszeres mozgás.

         Etetés, mint motivációs eszköz. (hanghatás, szimatmunka)

         Etetési idő betartása. (rendszerességhez szoktatás)

         Jellemző tulajdonságainak megismerése. (természetéhez illő stílussal neveljük)

         Konfliktus kerülése.

         Következetesség mindenki részéről.

Mikor fogjunk hozzá a neveléshez?

Minél korábban: a kutya jövőjét illetően meghatározó és kihat egész életére. A kérdés eldöntésében segít az etológia.

USA-ban a kaliforniai, San Rafael városban működő vakvezetőkutya-kiképző iskola munkatársa Clarence Pfaffenberger (kinológus) kölyökkutya és az alkalmasság kérdését vizsgálta.

Szintén az USA-ban Scott és Fullner professzor (tudományos kutatók) a kutya genetikai alapjai és szociális viselkedése közötti összefüggéseket vizsgálta.

A három szakember között szoros és eredményes együttműködés jött létre, 10 év alatt 450 kutyán folytattak megfigyeléseket. A vizsgálatuk eredménye: az első 12 hét kritikus időszak a kutya életében. Ez a szenzációs felfedezés (megfigyelés) a kutya nevelésénél és képzésénél felbecsülhetetlen segítséget adhat. Ebben az időszakban kiemelkedően fontos a környezet megismerése, a tapasztalatszerzés, a szocializáció (ember, kutya, gyerek, vonatkozásban).

Kísérletet folytattak egy azonos alom kölykeinek a felnevelésekor.

A csoport:

Emberek között nevelkedtek inger gazdag környezetben 12 héten át. Ezután rossz körülményeket, tapasztalatokat, kellett átélniük majd újra jó életvitel közé helyezték a kutyákat. Az eredmény: kiegyensúlyozott normális viselkedésű kutyák.

B csoport:

Emberekkel nem volt kapcsolatuk, ingerszegény környezetbe helyezték őket 12 héten át. Ezután jó környezetbe, hozzáértő szerető a gazdához kerültek. Az eredmény: szakszerű nevelés ellenére félénkség, viselkedési zavarok nehéz együttműködési készség jellemezte ezt a társaságot.

A tudósok egyértelműen bebizonyították, hogy a kölyök első 12 hetének az alakulása meghatározza, és döntően befolyásolja a kutya egész életét!

Aki kutyát tenyészt, tart, tanít, nevel, tisztában kell lennie e kutatás által feltárt, fejlődési szakaszokkal. Én majd minden kutyámnál alkalmaztam ezt a módszert, amely óriási segítséget nyújtott a nevelés, később a képzés terén is.

Hogyan fogjunk hozzá a neveléshez?

A kísérletek eredménye: a 12 hetet, szakaszokra osztották fel.

          Születés napjától a 21. napig (az első 3 hét). Az almot semmi és senki ne zavarja. A tenyésztő feladata, az anya szakszerű ellátása. A kölykök tevékenysége: alvás, szopás, ürülék kiválasztás.

         21-49. nap (4.-7. hétig) Ezen belül a 22-28. nap speciálisan kritikus hét (teljes nyugalom, a szellemi fejlődés kezdete, az agyműködés megindulása, a környező világ összes jelensége hirtelen rájuk zúdul, sérülékeny időszak) A 29-49. nap a kölyök érdeklődik a környező világ minden jelensége iránt. Tanulás szempontjából életének ez a legfogékonyabb 3 hete. Amit ilyenkor megtapasztalnak, megtanulnak, egész életükben megtartják. Rövid ideig, de rendszeresen foglalkozzunk a kölykökkel. Játék, emberi beszéd, hanghatások, fényhatásokhoz való szoktatás, szocializáció. A tenyésztők ügyessége leleményessége meghatározó.

         50-84. nap (8-12. hét) Ha a tenyésztőnél maradnak még a kölykök a teendők: rendszeres egyénre szabott foglalkozás, idegen emberekkel való találkozások, zsákmányolási játék. Újgazdánál a teendők: ugyanezek, plusz a „munkaséták” beiktatása.(lassan növelni az erre fordított időt, inger gazdag környezet fokozatos beiktatásával). A föntiek elhanyagolása esetén a kuvasz használhatósága kárt szenvedhet.

A tenyésztő legyen jó etológus, valamint, jó emberismerő.

A tenyésztő kísérje figyelemmel a rangsor alakulását az alomban,(legyen jó etológus) mert jó ha tudja, hogy melyik kölyök van a rangsor elején, vagy a végén, továbbá nagyon fontos a kis kuvaszok egyéniségének, természetének a megismerése. Ez a megfigyelés sokat segíthet, a kölyök elhelyezésekor, amikor el kell döntenie, hogy kinek milyen természetű kutyát adjon.)

A rangsor elején lévő kutyák:

     Természete: öntudatos, magabiztos, erőszakos, karakteres, a nevelése, tanítása, nem problémamentes.

     Energikus, határozott, magabiztos, következetes, erős egyéniségű, embernek való! (Vigyázat az ilyen típusú ember az érzékeny kutyát könnyen megtörheti!)

A rangsor vége felé lévő kutyák:

     Természete: bátortalan, visszahúzódó, a kapcsolattartást kerüli. A többiek terrorizálhatják. Lehetőleg leghamarabb kerüljön ki az alomból. Szerető gondoskodó környezetben, még jó családi kutya válhat belőle.

     Túl szigorú, erős egyéniségű, embernek ilyen kutyát ne adjunk. Igen türelmes, következetes és kitartó gazdának való.

Túl engedékeny, következetlen, határozatlan személyiséggel megáldott embert beszéljük le a fajtáról, mert a kan, de még a szuka is a későbbiek során uralhatja őt és a családját.(az ilyen típusú személy lehetőleg ne őrző-védő kutyát válasszon)

Ha a leendő gazdi egyéniségét, jellemét, sikerült kifürkészni, következő teendőnk megtudni, hogy milyen célra viszik el a kölyköt, ez az információ meghatározó lehet mind az új gazdi, mind a kutya jövőjét illetően. Többféle lehetőség jöhet számításba, mint például, vihetik:

     Tenyésztésre

     Házi kedvencnek (hobbi kutya)

     Őrzésre

     Sportolásra

     Eredeti környezetbe való kihelyezésre

Hogy a jövőbeni csalódást (kellemetlenséget) elkerüljük, fontos szempont, hogy megfelelő helyre, megfelelő embernek, megfelelő célra adjunk kutyát. A fajta negatív, vagy pozitív megítélését ez nagymértékben befolyásolhatja.

A nevelés elmaradásának következménye:

Kiszámíthatatlan, engedetlen, öntörvényű, környezetére veszélyt jelentő kutya.

Azt a kuvaszt, amelyet nem nevelnek következetesen, csak kényeztetnek, vagy elhanyagolnak, mindent ráhagynak, közösségi szempontból torz vonásokat hordozhat. Felelőse az ember és nem a kutya!

A kuvasz őrző-védő pásztorkutya. Jó tudni, hogy az ilyen típusú pásztorkutyáknál van a legtöbb tennivaló a nevelés és tartás terén.

A nevelést tanítást befolyásoló tényező lehet még az örökletes pozitív vagy negatív vonás megléte. (Értelem, felfogóképesség, félénkség vagy agresszív hajlam).

Ennek függvényében a tenyésztők felelőssége is, hogy az alomból kikerülő kuvasz hová kerül.

Problémás viselkedés okai:

     Felelőtlen párosítás (jó küllemű, de gyenge idegrendszerű kutya, az egészség figyelmen kívül hagyása)

     A fajtára jellemző alaptermészet figyelmen kívül hagyása.

     Negatív környezeti hatások: ez lehet véletlenszerű (villámlás, dörgés, vihar, stb.) tartási körülmények. (kiközösítés a falkából, láncra kötés, alapvető szükségletek hiánya)

     Nevelési alapismeretek hiánya.

     Szocializáció hiánya. (ember, kutya, gyerek)

     Játék hiánya. (létszükséglet, alá- fölérendeltség elfogadása, az örökletes agresszivitást a játékos „küzdelmek” során megfelelő keretek közé lehet szorítani)

A közös játék, a rendszeres, bőséges mozgás, a szocializáció elmaradása beláthatatlan károkat okozhat a kutya pszichés egészségében. (Túlzott agresszivitás vagy gyáva félénk viselkedés.)

Fontos, hogy a gazda legyen türelmes, higgadt, fegyelmezett, határozott, előrelátó, gondoskodó és szerető.

A kuvasz természetéhez alkalmazkodó bánásmód, ami követendő egész fejlődésük alatt. Ennek figyelmen kívül hagyása viselkedési zavart, a gazda számára kudarcot eredményez.

A fajtán belül különböző alaptermészetű egyedeket találhatunk:

     Kemény, karakteres természetű kuvasz: (ősi típus) szigorú, (nem durva) de következetes bánásmód, fontos a dominancia kérdése. Az ilyen egyéniségű kuvasz megvesztegethetetlen őrzője a családnak, a birtoknak, eredeti környezetben is megállja a helyét.

     Csökönyös, önfejű természetű kuvasz: ráhagyni nem szabad, meg kell értetni vele, hogy engedelmeskednie kell. Fontos a következetes nevelés, a jutalmazás, a játék, a rendszeres foglalkozás. Kitartó munkával kellemes társ lehet.

     „Stréber” természetű kuvasz: vele könnyebb dolgunk van. Puhább, szelídebb lelkületű kutyák, mindig a gazdi kedvében igyekszik járni (erőszakos természetű gazdának nem való) kiváló sport és hobby kutya.

     Félénk, bátortalan természetű kuvasz: türelem, halk beszéd, jutalmazás, sok együttlét, sikerélményhez juttatni, önbizalom fokozott megerősítése. Figyelem! Ha ez a természet öröklött, tartós javulásra, a legnagyobb igyekezet mellett se számítsunk! Őrző-védő munkára alkalmatlan, de jó családi kedvenc válhat belőle.

     Agresszív természetű kuvasz: az örökletes agresszivitást a játékos „küzdelmek” során megfelelő keretek közé lehet és kell szorítani. Különösen fontos a dominancia kérdésének az egyértelmű tisztázása. Elsősorban őrző-védő munkára ajánlott, de csakis kifejezetten erős egyéniségű, gazdának való. Ha az agresszivitás oka a félelem, (helytelen nevelési hibából eredően) csak szakszerű és kitartó munkával hozható helyre. Szakértelem hiányában tartása, sok gondot okoz.

Dominancia

Alá- vagy fölérendeltség a farkasoknál a legfontosabb törvény. A túlélésre ad esélyt. Mindenkinek megvan a feladata. A rangsor feje az alfa hím és az alfa szuka.

A kutyák világában az embernek kell betöltenie ezt a szerepet. Ha nem így alakul, problémás viselkedést eredményez. Ha ez a szerep felcserélődik sem a kutya, sem az ember nem érzi jól magát, ebben a szerepben. Soha sem szabad átadni a kutyának a vezérséget, ezt már a nevelés kezdetén tudatosítani kell vele. A gyenge gazdát a kutya lenézi, rendre utasítja.

Ha a szerep mégis felcserélődik megfelelő módszerrel, helyreállíthatjuk.

Példák:

     Amikor újra egyesül a falka, ki a vezér éppen? (Öt perces szabály: a gazda hazaérkezésekor öt perces hanyagolás, semmibevétel)

     Ha megtámadják a falkát, vagy veszély fenyegeti, ki fogja megvédeni a tagjait. (pl. házőrzésnél mi a teendő)

     Amikor „vadászatra” indulunk, ki vezeti a többieket? (pl. séták)

     Amikor eszünk, milyen sorrendben tesszük? (rangsor szerinti étkezés, gesztusevés – gyerekek, családtagok.(részletes leírása a fönt ismertetett példáknak: Jan Fennell „Kutyapszichológia Tanuljunk meg kutyául” című könyvében olvasható.)

Napjainkban milyencélra tartják a kuvaszt?

Jószágőrzésre, terelésre (kevés helyen alkalmazzák), családi házak, tanyák, birtokok védelme, családi kutya, házi kedvenc, hobbi kutya, sportolásra. Ezeknek, az elvárásoknak meg is tud felelni

Milyen lehetőség kínálkozik a használati készség megőrzése, és fejlesztése érdekében?

„Magyar Pásztorkutyák Munkaversenye”magas fokú együtt működési készséget, ügyességet, bátorságot, kreativitást, kell bemutatnia versenyzőnek. Évvégén „Országos Bajnoki Cím” kerül kiadásra, valamint az elért eredmény függvényében „Alapfokon Képzett Pásztorkutya” „Középfokon Képzett Pásztorkutya” „Felsőfokon Képzett Pásztorkutya” címet lehet elérni. Terelő sport versenyek, FCI Terelő Munka Vizsga (HWT), hagyományőrző bemutatók, egyéb kutyás sportokon való részvétel. „Az Év Legbátrabb Kuvasza” verseny újra élesztése (speciális őrző- védő munka), eredeti környezetbe való kihelyezés, kutyaiskolai munka Budapesten 10 éve működik magyar pásztorkutyafajtáknak iskolai foglalkozás.

A MEOE Hungária Kuvasz Klub 2007.-évtől a Főtenyészszemlén bevezette az „Alaptermészet Vizsgálatot, amely a Főtenyészszemle kötelező része, valamint a „Használhatósági Színfelmérést” a részvétel önkéntes. A két teszt megpróbálja felmérni, hogy mit tud, mire képes a vizsgálaton megjelent kuvasz (milyen belső értéket hordozhat). Ez fontos információ lehet a tenyészpárosítás megtervezésénél.

A kiállításon bevezetésre került a munkaosztály. Ez is egy új lehetőség a munkakészség megőrzése érdekében.

Milyen külső és belső tulajdonsággal kell rendelkeznie a kuvasznak, hogy a fönt vázolt és az elvárt használati kívánalmaknak meg tudjon felelni?

Testi adottságok:

     Erőteljes szilárd szervezet

     Nagyméretű erőteljes fogazat

     Kitűnő látás, szaglás, hallás

     Könnyed, lendületes, kitartó, térölelő mozgás

     Száraz, szikár izület

     Erőteljes, száraz fej

     Erős, de nem durva csontozat

     Szikár izomzat

     Időjárást tűrő szervezet (szőr, bőr)

Alaptermészet:

     Kiegyensúlyozott, stabil idegrendszer.

     Élénk vérmérséklet.

     Kiváló őrző-védő készség.

     Kifinomult intelligencia,( fejlett problémamegoldó készség.)

     Falkatörvény tisztelete.

     Magabiztos.

     Kíváncsi.

     Figyelmes, együttműködő.

     Kiegyensúlyozott ösztönös adottságok.

     Munkakedv, hűség.

     Szocializálódási készség.

     Vezethetőség, irányíthatóság.

A jó fizikai adottság valamint a jó idegrendszer és megfelelő viselkedés, kiváló használati értéket hordozó kuvaszt eredményez. A kuvasz a ma világában is megállja a helyét. Nagyobb megbecsülésre, odafigyelésre, szeretetre és kölcsönös megértő tiszteletre van szüksége a fajtának.

A kuvasz a múlt században kétszer is a kihalás szélére került és csak a tudatos sporttenyésztésnek köszönhetően sikerült megmenteni. A fajta egyedeinek feltehetően egységes alaptermészete (hisz a szelekció addig az őrzés-védelem irányába folyt) megváltozott, egyedenként eltérést, szórást, mutat. Persze a ma emberének az elvárása a kuvasztól sem igazán egyértelmű. Más az elvárás a városban egy családias nyüzsgő forgalmas világban, más az elvárás a sportpályákon, és megint más eredeti környezetben, ahol az ősi adottság meglétét várják el és kérik számon tőle, de lehet az elvárás a felsoroltak egyvelege is. Mindezek ellenére felelőséggel kijelentem, hogy a kuvasz olyan kivételes adottságokkal( genetikai hátérrel)megáldott fajta, hogy ezeknek a szerteágazó kívánalmaknak is megtud felelni. Egy titka van, rá kell érezni, rá kell hangolódni az ő világukra, mint ahogy ezt tette eredeti tartója a pásztor ember.

Pischoff Ferenc

FCI őrző-védő teljesítmény bíró

FCI terelő bíró

Kuvasz bk .mester tenyésztő

Budapest 2008-05-27